Március 15-én a magyarok meghívtak egy kis helyi ünneplésre. Előtte Tibi bácsival kiszaladtunk a piacra, hát majdnem olyan, mint otthon, csak itt a hurka – kolbászos helyett barbecues van és a piac közepén Beatles dalokat gitározik egy bácsi. Egyébként minden áru amit itt lehet kapni az saját termesztésű, készitésű, ami biztos nagyon finom, de az árát is megkérik érte, úgyhogy nem nagyon vásároltam, nekem marad az az alma amit akkor vettem amikor kiértem Amerikába. Mikor is volt?! Egy hónapja, találjátok, ki mi van az almával. Még mindig ugyanolyan, mint akkor volt. Vááá, most már csak azért sem esszük meg, mert várjuk mikor fog megrohadni.  Vajon milyen szerekkel táplálhatják!? J Belegondolni is rossz.

Egyébként itt az elnemrohadó almák világában kedvesen telt az ünnep. A magyarok sütöttek egy kis májat, majd koccintottunk a haza egészségére és megnéztük az otthoni műsort! J Szép volt, bár, mint már említettem a politika nem hiányzik. Délután Tibi bácsiékkal dumálgattam meg Lujza nénivel voltam túrkálóban. Ezt egy katolikus gyülekezet tartja fent, az eladandó áruk felajánlások, olyan, a bolt, mint egy bolha piac. Mindent lehet kapni, de tényleg mindent, ágyat, polcot, lámpát, kenyérpirítót, VHS kazettákat, könyveket, evőeszközt, takarót, ágyneműt, ruhákat. Az összes bevételüket a szegény családok részére fordítják. Végre valami jó.

Tibi elég szomorú volt ma, mert nem tudott ünnepelni velünk ezért délután a youtubon meghallgattunk egy csomó 48-as dalt, ez a mi kis ünnepünk volt. J A menü ma olasz egy tál étel volt. Olyan, mint egy lecsó, csak csirkehusival, nagy paradicsom karikákkal, paprikával, cukkínivel. J Nagyon jóra sikeredett.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.