Csütörtökön volt a szülinapom. Most nyolc órával hosszabb volt,mint általában, mert már elkezdtem ünnepelni az otthoni idő szerint éjféltől. J Tibitől kaptam egy hatalmas sajttortát, Askartól meg egy tök jó kis jurtát, mondtuk is neki ,hogy mi egyébként rokonnépek vagyunk, erre megkérdezte tőlünk, hogy akkor beszéljük-e a  kazasztáni nyelvet?! Hát nem. Askar vicces J, de eszik lovat, amiért én ki vagyok rá akadva, de amúgy egy nagyon kedves figura.

Este ittunk egy vbk-t és jó hangulatunk is lett. Tudtátok, hogy a 13 azért egy szerencsétlen szám, mert a bor íze 13 nap alatt megy el?! J Ezt Tibi találta ki, mivel én elfelejtettem bedugaszolni az üveget az este és kikaptam, hogy így elmegy az íze. 13 nap alatt! Ne felejtsétek el. J

Pénteken reggel összeszedtem magam és elmentem az edzőteremben. Szerencsére ilyenkor senki nincs lent így tudok bénázni és 15 perc után még legalább ennyit szuszogni. Egyébként 30 percet sportoltam , ez már haladás. J

A délutánt egész végig a konyhában töltöttem, Tibi irt egy mailt, hogy Gill felesége, aki szintén hivatalos a magyar estünkre, diétán van, így nem eszik paprikás krumplit. A hűtőben találtam egy kis halat, amit egy kis anyai konzultáció után bátran elkészítettem, muzsdéjjal, meg egy kis vegyes zöldséges körettel és még salátát is csináltam hozzá. Tök jó kis kaja lett belőle. Nagyon izgultam a vacsi miatt, bár már sokat csináltam és elrontani sem lehet, de tulajdonképpen most főztem először vendégeknek, ráadásul külföldieknek, a teher a hátamon volt, mi van, ha elrontom, mit fognak gondolni a magyar konyháról? J Szerencsére nagyon finom lett. A hangulatról pedig Tibi és az alkoholos italok gondoskodtak. A paprikás krumpli mindenkinek ízlett, desszertnek pedig felkínáltam némi almás pitét meg a sajáttortámat. Sajnálom, hogy nem hoztunk magunkkal egy kis pálinkát, mert az még hiányzott volna a magyaros ízekhez. A vendégek láthatóan jól érezték magukat, mert sokáig maradtak, természetesen a fő téma a katonaság volt , mi más. Mikor észrevették, hogy van két lány is a csoportban megkérdezték, hogy mi a kedvenc állatunk és 5 perc múlva már megint a T-72-es tankokról ment a vita. Nem baj én már megszoktam, meg mivel leforgattam a zrínyin pár ilyen filmet katonai járművekről így értem is, hogy miről beszélnek, sőt hozzá is tudok szólni, ezen ők mindig csodálkoznak. J

Jelentem este megtörtént az első összeveszésem Tibivel! J Ezt csak azért írom le, mert sokan kérdezték, hogy, hogy megy az együtt élés. Erről jut eszembe lefutattam egy statisztikai felmérést J Ez alapján a kedvenc kérdések: Mennyi idő van most ott nálatok? J A másik meg: Hány fok van ott?! J Íme tehát ez , ami a legtöbbeket érdekel. J Visszatérve az együtt élésre. Tibinek szerencséje van, mert én egy dráma királynő vagyok. J Sokszor a vitáink színházi előadássá alakulnak, de persze mindig komédia a vége. Teszünk róla. J A mostani veszekedés amit alig, ha lehet annak mondani is egy tipikus filmbéli jelenetté alakult köszönhető nekem. J Amíg a vendégek itt voltak , mindenki hörpikézte az innivalóját és elég jó hangulat kerekedett, a szemek összeszűkültek a hangerő pedig megemelkedett. Na most, miután mindenki elment az én hangerőm maradt azon a magasságon ami kellett ,ahhoz ,hogy a többieket túl tudjam orditani. Persze Tibi rögtön mondta ,hogy halkabban beszéljek, már nem kell kiabálni, a legnagyobb baj csak az, hogy nem azt mondta, hogy ne kiabáljak, hanem lecsücsöggött. J Ezt nem tudom megfogalmazni máshogy , de ezt utálom a legjobban , anya is ezt csinálta régen, ha éppen nézte a tévét nekem meg közlési ingerem támadt ,hogy csssssssssssssssssssssssssss!!! Én meg ettől idegrohamot tudok kapni. Engem ne csücsöggjenek le, mint valami hülye gyereket. J Szóval igen, felkaptam a vizet péntek este éjfélkor és elővettem a szövegem (idézem magamat): „ Egész délután a konyhában álltam, főztem , takarítottam,hogy neked jó legyen és jól sikerüljön a magyar ested, te meg lecsüccsögsz !” J Az osztályfőnököm mindig azt mondta, hogy az ember általában olyan lesz ,mint az anyukája, hiába fogadja meg gyerekkorában százszor ,hogy ő úgysem ilyen lesz. J Na de ezt most nem azért írtam, hogy azt higgyétek az én anyukám ilyen! :P J Visszatérve a vitára, mikor már fátyolos lett a tekintetem ,mert általában komolyan veszem a szerepem úgy gondoltam eltűnök a lakosztályban! J Irány a fürdő, megengedtem a vizet és elkezdtem sajnálni magam. J Persze nálunk sosem tart egy vita sem 10 percnél tovább, valaki mindig kitalál valami kedveset és így röhögésbe torkollik a nagy duzzogás. Most is ez történt, Tibi ruhástul akart megfürdeni az én vizemben! J Persze nem engedtem, de nagyon jót nevettünk  és azóta, már nem csüccsög le! J 

Az együtt élés meg nagyon klassz vele! :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.