Vasárnap igazából délig tudtam volna aludni, de nagyon be voltunk táblázva. A magyarok áthívtak minket egy igazi halászlé partira. J Előtte meg nagy családi beszélgetést tartottunk skypeon. Keriék nálunk voltak otthon és mindenki odagyűlt a web kamera elé. Ja, egyébként nagyon professzionális kameránk van. Apa vette. Általában szereti középre tenni az ember arcát a képen és mivel állandóan mozogsz ezért ő is állandóan középre igazit, ha sokáig nézed, elfog egy kisebb fajta hányinger, de hát nem gágyi. Apa szavaival élve: Ezek ám az igazi nagy dolgok. J Visszatérve a közös traccspartira, még mama is ott volt telefonon keresztül, amit apa néha meg is mutatott kamerával, hogy itt van a nagyanyád , és zoomolt a telefonra. J Hát igen ez elég röhejesen nézett, ki, de így legalább vele is tudtam beszélni, ki volt hangosítva a telefon és a hangszóró elé rakva és már kész is. Na jó, ezek tényleg nagy dolgok. Végül is a világ másik végéről egy lakáson keresztül egy fotelben ülő nagyival dumcsiztam. J

A hosszas élménybeszámoló után hamar el kellet, hogy készüljek ugyanis mentünk a magyar buliba . J A halászlé nagyon fini volt. Azért a magyar konyhánál nehezebb finomabbat találni. J Erről egy kedves történet jut eszembe, amikor is Cálád nyakába vette pár éve Olaszországot és leautózott Szicíliába. Apa mindennap hozott friss szalámit meg felvágottat a reggelihez a helyi szupermerkátóból ,de egy nagyon ízlett nekünk. Mindig kértük, hogy ne is hozzon mást, azt - azt az egyet szeretnénk minden reggel enni. Másnap tehát apu elballagott a boltba és megnézte, hogy mi is az a nagyon finom szalámi. Nem fogjátok kitalálni: salami ungarese! J Hát igen, a magyar ételnél nincs jobb J. Na de kanyarodjunk vissza Amerikába. A nagy vasárnapi ebéd után kiültünk a teraszra ahol most nem volt olyan kellemes az idő, ha itt fúj  a szél akkor nincs meleg, de egyébként olyan pólós, este, pulcsis idő van, kellemes. Egyébként a tegnapi túra után olyan pirosra sültünk Tibóval, hogy élmény volt minket nézni. Legközelebb visszük a naptejet.

Miután kipihentük az ebéd fáradalmait megkaptuk a meglepetésünket. Két bicikli. J Az enyém lila a Tibié pedig nagyon vicces zöld, lila,fehér. J Annyira aranyosak a magyarok. Csaba bácsi képes volt vásárolni a piacon egy régi biciklit, hogy tudjunk Tibivel tekeregni a városban. Ki is próbáltuk, körbe tekertük a nyugger telepet, közben pedig, integettünk a gyorssétában közlekedő mammeroknak . A dagi nők és a nyugdíjasok ilyen gyors tempóban sétálnak, ez  a sport. Amikor jöttem ide, említettem, hogy egy amerikai sráccal jöttem át az óceán felett. A gépen mondtam neki 10 óra repülés után, hogy szaladni szeretnék, meg mozogni, mondta, hogy ő is erre, amikor kiszálltunk a gépből, ő felszállt az első mozgófolyosóra. Na igen. J Ők ilyenek.

A bringázás után elmentünk egy közeli autós túrára. Olyan volt, mint a mesékben, a hegy lábánál egy kis házacska, benne pedig egy magyar nő él. 16 éves korában jött ki Amerikába, de még mindig ragyogóan beszéli a nyelvet. Azt mondta, hogy a ház felújítására 100.000 dollárt költöttek, de mindent maguk csináltak. A konyha hatalmas volt, és a fürdő… komolyan álomszép. Olyan volt benne a kád, mint a régi cowboy filmekben. A falon a nővére festményei díszelegtek a hálószobából meg kis terasz nyílt. Komolyan meseszép volt. Innen csak 5 perc és már is a hegyek között vagy, ráadásul tavasszal megjelennek a kolibrik is. Ha itt kéne, laknom Sierra Vistában tutira ide költöznék,a táj és a növényzet annyira változatos, hogy el is felejtettem, hogy kicsit lejjebb a kaktuszok nyílnak.

Az esti programom a várva várt Oscar gála volt. Megcsináltam a pina coladamat bekapcsoltam az abc-t és hajrá hálivud. J Végre végig tudtam nézni. Otthon az időeltolódás miatt, hajnali 2-kor kezdődik és mindig elalszom a felénél. Most végre láttam mindent, egyébként nagyon jó kis show elemeket tettek a gálába, volt szertornász mutatványtól kezdve az éneklésig minden. Tibi addig elment az osztályával a görög restaurantba ,mert szegény már nagyon – nagyon éhes volt, már egy napja nem is volt étterembe, szóval csak azért ment . J Nagyon jól érezte magát, sokat röhögtek még az ass hole Ivannal is. Mindig húzom a szám, amikor Tibi megemlíti a nevét és ettől ő mérges is lesz ,de kész én nem szeretem azt az embert , azóta már azt is megtudtam róla, hogy a másik fele meg spanyol . J Most nem azért, de ő oszt ki hogy milyen az angolom… J Igen ezen nem tudok túllépni.

A gála után lefeküdtünk korán, mert Tibónak reggel 4-kor ismét kelnie kell.

u.i.1.: Kezdek hízni! 

u.i.2.: Anyukám állandóan mondja, hogy tele vannak az irományaim magyartalan mondatokkal és a helyesirásom is rossz. Hát mindenkitől elnézését szeretnék kérni, de hát két hét az két hét, már csak kicsit beszélni magyar, tudjátok nagyon nehéz itt nekem , hogy jól tudjak magyarul irni. :D viccet félre téve az irás nem az erősségem, és a laptopon még hosszú i-m sincs, a helyesirásom sem jó tudom nagyon jól, de hát stilisztikából is 4-re mentem csak át! :) Ha könyvet irnék akkor lenne lektorom, egyenlőre még szegény vagyok és nem tudom megfizetni! I am so sorry! :) Szeretlek amúgy anyu nagyon :) és igyekszem ,hogy egyre szebbet és jobbat irjak! 

Mára ennyi! :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.