Amikor otthon azt olvasom, hogy a gazdag emberek képesek hónapokig, évekig szállodai szobákban lakni, mindig meglepődök. Nyilván van olyan ember, akinek sokat kell utaznia és nincs más választása, de van olyan is, aki egyszerűen szállodai lakosztályban lakik, mert úgy kényelmes. Sosem értettem meg őket, miért jobb másokkal egy épületben lakni, amikor vehetsz magadnak egy saját kúriát is akár.

Nos, két hete egy 5 csillagos mariott hotel kis lakosztályában lakom. Ez azért alakult így, mert sajnos a bázison nincsen hely…”sajnos”. J Van saját konyha, fürdő és egy nagyszoba. Már másképp látom a dolgokat. J Persze nem azt jelenti, hogy itt szeretném leélni az életemet, de meg van a maga előnye az tuti.

Olyan ez, mint egy kis lakás, a konyhában van mosogatógép, kávéfőző, pirító, tűzhely, hűtő, konyhamalac. (most nem a Tibiről beszélek  J ) Minden, ami kell. Minden nap főzők Tibónak valami könnyű kis vacsit, mert ő szeret meleget enni este, viszont a sok éttermes vacsora után minden éjszaka éjfélig dobálta magát az ágyban, többször engem is pofon vágva, úgyhogy szegény most növényeken él. Zöldborsófőzelék, olasz tészták, paprikás krumpli stb. , de így legalább tud aludni és még egészséges is lesz :) . Szeretek főzőcskézni, mindig átpakolom a konyhát, élvezem, hogy csak az enyém. J Meg is van neki tiltva, hogy rendezkedjen, nem mintha akarna. J Nekem még sosem volt saját konyhám, úgyhogy most nagyon boldog vagyok. J

A fürdőszoba kádas, amit én nagyon szeretek. Otthon is órákig tudok üldögélni a meleg vízben. Kaptunk egy csomó fehér törölközőt, minden méretből. Tibi mániája, hogy ezeket mindig ki kell cseréltetni, mert ha akarjuk, akkor mindennap tisztát kapunk. Én ehhez nem ragaszkodom, bár ha nem vagyok itt, amikor jön a takarítónő, (mindennap délelőtt) akkor nincs más választásom. A törcsiket kicseréli, az ágyneműt feszesre húzza, a kukát kiviszi. Az elején ezt fura volt megszokni, főleg, hogy a kutyát, amit Dóri titokban bepakolt a Tibó táskájába( ezúton is köszi J ) mindig kirakta az ágyból az éjjeli szekrényre, és a wc papírt amit a Tibi mindig leszed a tartójáról ,mindig visszatette. Most már a takarítónő is megtanulta, hogy Lufi kutyának az ágyban a helye és a wc papír meg nem jó, ha fent van tartóján, mert a Tibi nem éri el. J Kapunk sampont, szappant, mosogató szert is. Ez nagyon jó, mert nem is kell gondolni ilyen beruházásokra.

A szállodában van kondi terem és medence is. A múltkor már említettem, hogy egyszer futottam 15 percet, úgyhogy utána majdnem kiköptem a tüdőmet. Elhatároztam, hogy míg elmegyek a mosodába és kimosódnak a cuccok, az 30 perc addig futok egy kicsit. Fel is vettem hát a rózsaszín nagyon szellőző pólómat, amit anyutól kaptam, meg az edző gatyámat és elindultam a szennyessel. Beraktam a mosógépet és bekanyarodtam a kondi terembe ahol előttem 5 perccel ment be egy bádi katona. Na jó azt gondoltam inkább nem égetem magam a 15 perces megfulladásos sportolásommal , úgyhogy inkább kiültem a kertbe , megmutattam Aczél Györgynek ( ez a szakdogmához kell ez a könyv) az itteni környezetet és olvastam egyet. Így utólag jól tettem, ugyanis fél óra múlva elmentem átettem a cuccokat a szárító gépbe, az amcsik nem romantikáznak a kilógatott ruhákkal ,mint a dél olaszok Nápolyban, inkább bedobják egy gépbe és 40 perc alatt megszárogatják. Szóval fél óra múlva a dzsiájdzsó még mindig ott futkosott a gépen. Oda se neki, hát 30 perc az azért nem olyan sok. Visszamentem a szobámba elmosogattam az edényeket, beszélgettem Tomikával skype -on , és mikor újra elmentem a ruhákért , a csávó még mindig futott . J Aztán mire kijöttem a frissen mosott ruhákkal, már nem futott, már súlyt emelt. J Úgy döntöttem, hogy inkább akkor megyek kondizni, amikor a katonák még suliban vannak, meg különben is én itt feltűnően vékony vagyok az amerikai nők között, így amikor suhanok a kondi terem felől , direkt lassított felvételben megyek, és ha valaki jön velem szembe , lassítva megtörlöm a homlokom, ilyenkor tutira azt gondolják, hogy huuuh, biztos milyen sportos, és közben még ki is mos. J Hát általában ilyenek a napjaim ,hogy ha nem megyek sehova, megfűszerezve időnként egy kis szakdolgozat nézegetéssel. J

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.